| ALAPÍTÁS: | 1328 |
| ORSZÁG: | Magyarország |
| MEGYE: | Zala |
| STÁTUSZ: | város |
| TERÜLET: | 8,31 km² |
| NÉPESSÉG: | 4457 fő |
| IRÁNYÍTÓSZÁM: | 8380 |
| KÖRZETHÍVÓSZÁM: | 83 |
|
A VILÁGHÍRŰ FÜRDŐVÁROS |
|
|
> Ókor
> Középkor
> Újkor
> Legújabb kor
» Látnivalók
- A Hévízi-tó
- Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház
- Fürdősétány
- Az egregyi templom
- Köztéri szobrok, emlékművek
A várossá nyilvánítás emlékműve
Forradalom és szabadságharc emlékműve
Millecentenáriumi emlékmű
Szoborpark
Szökőkút nőalakokkal
» Helyi érdekességek
- A védett láperdő
» Sport
- Hévíz FC
» Hasznos
> Önkormányzat
> Közérdekű címek, telefonszámok
- Kórház
- Rendőrség
- Tűzoltóság
- Gyógyszertárak
» Közlekedés
> Parkolás
> Busszal
> Vonattal
> Helyi tömegközlekedés
» Bank, posta
> Bankfiókok
> Postahivatalok
» Hasznos linkek
Bevezető
Hévíz Magyarország legjelentősebb gyógy-idegenforgalmi központja. A Balaton nyugati sarkától 6 kilométerre helyezkedik el. A 4800 lakosú város jelentőségét a világon egyedülálló, legnagyobb melegvizű tőzegfenekű, 4,44 hektár kiterjedésű gyógytavának köszönheti, melyet 50 hektáros véderdő ölel körül. A legtöbb üdülőhelytől eltérően Hévíz minden évszakban várja vendégeit. Tavasszal a virágba borult város fogadja az idelátogatókat: könnyed sétára a tavat körbeölelő véderdő csábít, míg komolyabb túrára a páratlan Keszthelyi-hegység és a Balatoni dombság lankáin van lehetőség.
Történelem
Ókor
A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentõs eredményeket hoztak a 2OO1. esztendõben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középsõ újkõkortól kezdõdõen ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelõzõ karoling korig (Kr.u.9.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A legjelentõsebb lelet az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületű római korridoros villa, amely központi fûtéssel is rendelkezett. A régészeti feltárást követően 2004-ben Hévíz Városa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával római kori romkertet alakított ki a területen. A késõ császárkorból való az egregyi '' római sír '', továbbá a hévízi tó közelében, a Margit - villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkõ. Az említett leletek alapján feltételezhetõ, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezõ vonzotta ide. E mellett ipari célokra - kender, len, bõrmunkákra - használták a tó vizét.
Középkor
A honfoglalást követõen a kora középkor évszázadaiban több Páh nevû falu alakult ki a környéken, például Bõr - páh ( ma Alsópáhok), vagy Szentandrás - páh ( késõbb Hévízszentandrás) , melyek az egykori lakosság foglalkozására utalnak. Hévíz neve elsõként egy 1328. március 28 - án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás - páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (''ad locum vulgariter heuvyz dictum''). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlõ meleg víz táplált. A hévíz név a nyelvészek szerint ''folyó, meleg forrást'' jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is. A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek lehetõségét azonban nem lehet kizárni, hiszen a ''hévízeknek'' igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytõl sokat szenvedõ végvári katonák körében. A mocsár nád és sástengerében rejtõzködõ hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdõzésre. A 12. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja.
Újkor
A 18. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségbõl, s a század végén megszületett Hévízfürdõ.1731 - ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeirõl. A hévízi forrástó vizének elsõ tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti fõorvosa és fizikusa végezte el 1769 - ben. A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József - féle 1783. évi, elsõ katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belõle kivezetõ malomér pedig ''Hévíz - patak'' néven szerepelt. Késõbb a levezetõ vízfolyásnak ''melegér'' elnevezése terjedt el, míg a Hévíz kifejezést csak magára a tóra kezdték alkalmazni. Hévíz neve 178O - ban jelent meg elõször nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvû munkájában ( ''A magyar királyság geográfiája''). Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786 - ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is. A Hévíz - völgy értékét a 18. században elsõsorban a malmok és a néhol kitűnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. A jelentõsebb fejlõdés lehetõségét az 1857-58. évi tagosítás, majd egy évtizeddel késõbb a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerzõdés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetõen az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az ún. "Új-telepet". 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. "Hetes ház" ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetõen a fürdõtelep egyre inkább országos jelentõségû, látogatott hely lett. A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdõt. 1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetõen indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.
Legújabb kor
A hévízi tó fejlõdésének jelentõs lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól. A két világháború között Hévíz jelentõsége egyre nõtt: mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdõhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdõ, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdõház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetõt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Az 1920-as évek közepén kezdõdött a nagy üdülõk építése. Az 1905. évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férõhelyes vetkõzõkkel együtt. 1905-ben a fürdõtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250. A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek. 1944-45-ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdõtelepen. 1948-ban Hévízfürdõt államosították, a következõ évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdõkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdõhelye. A Gyógyfürdõkórházat az 1960-as években bõvítették, korszerûsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek. Ebben az évben épült meg a ma is használt autóbusz-pályaudvar. 1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek és betegek fõleg belföldrõl és a kelet-európai országokból érkeztek. Az 1970-es évek végén 80 százalék volt a hazaiak aránya. Az 1970-es években sorra újították fel az itt található szakszervezeti üdülõket. Az 1980-as évek közepétõl látványosan megemelkedett a nyugatról érkezõ vendégek száma. Egyre fontosabbá volt a magánszoba-kiadás is. Az 1970-es évek közepétõl elkezdõdött a tófürdõ újjáépítése - a korszerûsítés, télisítés közel egy évtizedig tartott. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdõ központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1980-as évek mások felének hévízi problémái 20 százalékkal visszavetették a vendégforgalmat. Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetõképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentõsen megemelkedett a nyugatról, elsõsorban a német nyelvterületrõl érkezõk száma és aránya. A szakszervezeti üdülõk jelentõs részébõl a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlõdést hozott a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek. 2004-ben Hévíz Városa lehetőséget kapott arra, hogy – a magyar állam 74%-os részvétele mellett – 26%-os tulajdonrésszel alapítója legyen a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.-nak. A korábbi intézmény a várostól függetlenül működött, így a vendégek igénye alapján is megfogalmazódó fejlesztési szándékokat nem erősíthették a helyi források. A közhasznú társaság, mely az állami tulajdonban maradt gyógytavat és annak létesítményeit kezeli, dinamikus változás letéteményese. 2005 nyarán megkezdődött a hévízi tófürdő épületegyüttesének teljes körű rekonstrukciója. Hévíz 1992 május elsején kapta meg a városi címet. A következõ évben alapította elsõ középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát. A 21. század elején Hévíz nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legkedveltebb - az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlõdõ városa.
Látnivalók
A Hévízi-tó
A Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét. Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal 
aljában van. A Hévízi-tó forrásbarlangjának szélessége 2-3 méter, magassága 60-80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át. A szűk nyílás azonban egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem kapuja. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek. A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét.
Gyógyszolgáltatások - Masszázsfajták - Tófürdő
Megnevezés
Ár
Regeneráló frissítő masszázs (rész), 25 perc
2.100,- Ft
Regeneráló frissítő masszázs (egész test), 50 perc
3.900,- Ft
Áthangoló masszázs, 25 perc
2.400,- Ft
Áthangoló masszázs, 50 perc
4.300,- Ft
Reflexzóna - szegment masszázs, 40 perc
4.000,- Ft
Anti cellulit - méregtelenítő, kötőszövet erősítő masszázs Thermo Body krémmel( 20 perc)
2.400,- Ft
Anti cellulit - méregtelenítő, kötőszövet erősítő masszázs Thermo Body krémmel( 20 perc) + regeneráló teljes testmasszázs (25 perc)
4.300,- Ft
Mézes salaktalanító masszázs, 25 perc
2.600,- Ft
Mézes salaktalanító masszázs, 45 perc
4.800,- Ft
Gyógynövénymasszázs, 45 perc
4.200,- Ft
Lábmasszázs, 40 perc
3.100,- Ft
Gyógymasszázs, 20 perc (csak fedettfürdő)
2.000,- Ft
Gyógymasszázs, 40 perc (csak fedettfürdő)
3.600,- Ft
Aromamasszázsok, 45 perc
4.200,- Ft
Talp- reflexmasszázs (csak fedettfürdő)
3.700,- Ft
Manikűr
1.600,- Ft
Pedikűr
1.800,- Ft
Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház
A fürdőváros legimpozánsabb épített értékei, a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház műemléki védettségű épületei a Dr. Schulhof Vilmos sétány mentén láthatók. A parkban található épületek többsége az 1870-es évekből származó kőépületek alapjain létesült a századforduló környékén. A mai „A” épületet Reischl Vencel építtette 1906-ban, szecessziós stílusban. Nevét a fürdőváros alapítójától, Festetics Györgyről kapta (György-ház). A „B” épület elődje földszintes szállóépület volt, amelyet 1863-ban Festetics Tasziló építtetett. Ebben az évben szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Törökországból, ezért az épület a Rákóczi-ház nevet kapta. A „C” épületet Festetics Tasziló lányáról, Karola Elláról nevezték el Ella-villának, amelynek elődje a II. számú ház volt. A délre található, I. számú épület, később a helyére épült étterem és díszterem volt az eredeti Festetics-birtok határa. A Ferenc József-ház („D” épület) a VI. számú ház helyén 1870-ben épült fel, majd a századfordulót követően ez az épület is emeletet kapott. A VII. számú házat a Festeticsek uradalmi építésze, Lonkay Ferenc tervezte és építette 1870-71-ben. Az épületet utoljára a közelmúltban újították fel. Ez az épület ma is a „Hetes Ház” nevet viseli. A Hetes Házzal együtt felújított „F” épületet Reischl Vencel építtette, a György-házzal egy időben. Ez az épület eredetileg a Tasziló-villa nevet kapta, majd a herceg halála után Deák Ferenc nevét vette fel.
Fürdősétány
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő. A promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket. A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi teljessé.
Az egregyi templom
Az egregyi templomot Hévíz gyógyászati központjától 2500 méterre találjuk, a karmacsi-hévízi dombhát keleti lejtőjén. A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. Építésének ideje nem ismeretes, első, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés időpontját a XIII. század második negyedébe helyezi. A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögű, úgynevezett ''csürlős sisak'' fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731-ben történt, s később többször is renoválták. Az Árpád-kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb műemlékként számontartott egregyi templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.
Szentlélek r.k. templom
Hévíz legnagyobb, mintegy 1000 főt befogadó temploma. A templom alapkövét 1996. május 27-én, Pünkösd hétfőn helyezte el Szendi József akkori veszprémi püspök. Az épület Bocskai János, keszthelyi építész tervei alapján 3 év alatt készült el, Hévíz városának és polgárainak anyagi támogatásával. A templomot 1999. szeptember 9-én, a városháza avatásával egy napon szentelte fel Szendi József nyugalmazott érsek. A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi.
Köztéri szobrok, emlékművek
A várossá nyilvánítás emlékműve
Az alapító oklevelet tartó nőalak fölött gótikus ívek fonódnak össze; a három kis település (Hévízfürdő, Szentandrás és Egregy) egyesüléséből létrejövő várost szimbolizálva. Az emlékmű Farkas Ferenc alkotása.
Forradalom és szabadságharc emlékműve
Az id. Moll Károly téren találjuk Tornay Endre András alkotását, a forradalom és szabadságharc emlékművét. 1848-at és 1956-ot idézi a vörös márvány alapon megjelenő két relief.
Millecentenáriumi emlékmű
Az emlékművet, Gerics Ferenc lendvai és Molnár Jenő hévízi szobrászok alkotását a honfoglalás 1100. évfordulóján, 1996. június 8-án, Hévízfürdő létrejöttének 200. évfordulóján állíttatta az önkormányzat.
Szoborpark
A szoborparkban Hévízen járt írókat, költőket: Móricz Zsigmondot (Kunos László), Csokonai Vitéz Mihályt (Rátonyi József) és Berzsenyi Dánielt (Rieger Tibor) ábrázoló alkotásokat láthatunk.
Szökőkút nőalakokkal
A Termálfürdő bejáratával szemben kis szökőkút áll, "Kisfaludy emlékére" alkotott két nőalakos bronzszoborral (Marton László alkotása).
Helyi érdekességek
A védett láperdő
A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik. A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal telepített feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő facsoportokból áll. Az alsó koronaszint uralkodó fajai: az akác, a bálványfa és a juhar különböző változatai. Az állományban található 100 éves vagy annál is idősebb gyertyán egyedek a múltat idézik.
Sport
Hévíz FC
1983. őszétől nyolc évig a Hévíz labdarúgó csapata aZala megyei I. osztályban játszott (6., 7., 2., 7., 11., 10., 12. hely). Acsapat az 1990/1991. évi megyei bajnokságot megnyerte, s a csapat ismétfelkerült az NB III-ba. Bácsics Lajos edző elnyerte a megye legjobb edzőjedíjat. A szakosztály elnöke Vértes Árpád volt, szakmai igazgatója Szőcs Jánoslett. Az edző továbbra is Bácsics Lajos maradt. A csapat az 1991/92-es bajnokiévet a 9. helyen, az 1992/93-as idényt a 6. helyen, az 1993/94-es évet a 10.helyen végezte. Az 1994/95-ös bajnokság őszén a csapat az utolsó helyen zárt.Közben a szakosztály elnökét, Vértes Árpádot megválasztották polgármesternek,így 1995. elejétől új "felállású" lett a csapat vezetése. SzakosztályelnökKovács Ferenc vállalkozó lett, az edzői teendőket Bácsics Lajostól KanászJózsef vette át. A tavaszi idény jobban sikerült, és a csapatnak sikerült bentmaradni az NB III-ban. Az 1995/96-osidényben ismét edzőváltás volt, amikor Kanász József lemondása után ismétBácsics Lajos lett a csapat edzője, akivel a 6. helyet sikerült elérni. Az1996/97-es idényt Szabó Imre edző vezetésével kezdte a csapat, amely a 3.helyen végzett az NB III Bakony csoportjában, s ezzel az eredménnyelfelkerültek az NB II-be. 1999. szeptember 9. jelentős dátum Hévíz labdarúgásánaktörténetében. Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter ezen a napon avatta felaz új 600 ülőhelyes hévízi labdarúgó stadiont. Az ünnepségen részt vett azegykori Aranycsapat mind a négy élő tagja; Puskás Ferenc, Grosics Gyula,Hidegkúti Nándor és Buzánszky Jenő. Az NB II. Nyugati csoport 1999/2000. évibajnokságában jól szerepelt a Pusztai László által vezetett legénység. Abajnokság megnyerésével a 2000/2001.-es idényt már az NB I/B Nyugati "A"kvalifikációs bajnokságában folytathatta. Ennek megnyerése után 2000. őszén azNB I B. Nyugati csoportjában folytathatta a bajnokságot a hévízi csapat a2000/2001.-es idényben. A 12-es mezőnyből a Hévíz az 5. helyezést érte el. A 2001/2002. évi bajnokságban a csapat a 7. helyenvégzett. Közben 2002. áprilisában újabb épülettel bővült a Kossuth Lajos utcaisporttelep, amelyben kondicionáló terem és fit-ness terem működik. A labdarúgó csapat a 2002/2003. évben az NB I B.-bena 15. helyezést érte el. A 2003/2004. évi bajnokság őszén a csapat gyengénszerepelt. A tél folyamán négy brazil játékossal erősített a csapat és új edző,Menczeles Iván vette át a csapatirányítását. Tavasszal bár voltak felvillanásai a hévízi csapatnak (Hévíz - Bp.Honvéd 3:2), végül az utolsó, 18. helyen zárták az évet. Néhány csapat visszalépése miatt azonban az MLSZdöntése alapján a 2004/2005-ös évben ismét az NB I B.-ben indulhatott a Hévíz,új edző, a Zalaegerszegről érkező Bán István vezetésével. Az őszi 9. helyellenére a bajnokság végére ismét az utolsó, 14. helyen végzett a csapat. Osztályozótkellett játszani, ahol alulmaradtak a Karcaggal szemben. A bajnokság újabbátszervezése (megszűnt az NB I B.) és néhány csapat visszalépése következtébena Hévíz ismét a második vonalban (NB II. Nyugati csoport) szerepelhetett a2005/2006-os bajnokságban.
Hasznos
Önkormányzat
Cím: 8380 Hévíz, Hévíz, Kossuth L. u. 1.
Telefon:(83) 500-800
Fax:(83) 500-801
E-mail:heviz_ph@t-online.hu
Közérdekű címek, telefonszámok
Kórház
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.
8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.
Telefon: 06 83 501-700
Telefax: 06 83 540 144
e-mail: hotel@spaheviz.hu
Rendőrség
Hévízi Rendőrörs
Cím: 8380 Hévíz, Erzsébet királyné u.
Őrsparancsnok: Dr. Vajda Gábor őrnagy
Ügyelet: naponta 6.00-tól 18.00-ig: 83/342-860, a fennmaradó időben: 107
Tűzoltóság
Hévízi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Elnök: Strázsai Zoltán
Cím: 8380 Hévíz, Sugár köz 10.
Telefon: 30/272-0007
Gyógyszertárak
Tavirózsa Gyógyszertár
Hévíz Kossuth Lajos utca 5.
Tel.: 83/343-421
Fax: 83/540-023
Nyitva tartás: H-P 8-18, Szo-V 8-12 óráig.
Szezonális nyitva tartás (ápr. 1-szept. 30.): H-P 8-20, Szo-V 8-12 óráig.
Folyamatos ügyelet: Szo-V 12-19 óráig
Balzsam Patika
Hévíz Vörösmarty u. 14.
Nyitva tartás: H-P 7.30-18.00, Szo 7.30-15.00
Közlekedés
Hévíz teljes területén 40 km/óra sebességkorlátozás van érvényben, melyre a város bevezető útjain a helységnévtáblák alatt elhelyezett KRESZ táblák hívják fel a figyelmet. A településen belül, az egyes utcákban és lakóövezetekben csak ott találhatók táblák, ahol 40 km/óránál alacsonyabb sebességgel kell közlekedniük a járműveknek.
Parkolás
A várakozási övezetbe sorolt területeken a várakozás díja:
Személygépkocsival 200 Ft/óra
Motorkerékpárral 200 Ft/óra
Autóbusszal 1.000 Ft/óra
Tehergépkocsival 1.000 Ft/óra
A bérletek árai:
Hévízi lakossági bérlet 6.000 Ft/év
Alkalmazotti bérlet 6.000 Ft/év
Nem hévízi lakossági bérlet 12.000 Ft/év
Fizető-vendéglátói bérlet:
Heti 2.500 Ft/hét
Két heti 4.000 Ft/hét
Busszal
http://menetrendek.hu/
http://zalavolan.hu/
Vonattal
Hévízt közvetlenül soha nem érintette vasútvonal, a legközelebbi MÁV-állomás Keszthelyen található. Keszthelyről sűrűn közlekedő buszjáratok állnak rendelkezésre.
http://elvira.hu/
Helyi tömegközlekedés
A város méretei nem indokolják önálló helyijáratok indítását, a helyközi és távolsági járatok érintik a város főbb megállóit.
Bank, posta
Bankfiókok
OTP Bank
8380 Hévíz, Erzsébet királyné utca 11.
K&H Bank
8380 Hévíz, Rákóczi út 13-15.
Erste Bank
8380 Hévíz, Széchenyi út 11.
Postahivatalok
8381 Hévíz Kossuth utca 4.Hévíz posta Telefonszám: (83) 542242
Nyitvatartás:
Hétfő 08:00-16:00
Kedd 08:00-16:00
Szerda 08:00-16:00
Csütörtök 08:00-16:00
Péntek 08:00-16:00
Szombat Zárva
Vasárnap Zárva
Hasznos linkek
A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentõs eredményeket hoztak a 2OO1. esztendõben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középsõ újkõkortól kezdõdõen ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelõzõ karoling korig (Kr.u.9.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A legjelentõsebb lelet az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületű római korridoros villa, amely központi fûtéssel is rendelkezett. A régészeti feltárást követően 2004-ben Hévíz Városa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával római kori romkertet alakított ki a területen. A késõ császárkorból való az egregyi '' római sír '', továbbá a hévízi tó közelében, a Margit - villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkõ. Az említett leletek alapján feltételezhetõ, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezõ vonzotta ide. E mellett ipari célokra - kender, len, bõrmunkákra - használták a tó vizét.A Hévízi-tó
A Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét. Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal 
aljában van. A Hévízi-tó forrásbarlangjának szélessége 2-3 méter, magassága 60-80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át. A szűk nyílás azonban egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem kapuja. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek. A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét.
Gyógyszolgáltatások - Masszázsfajták - Tófürdő
Megnevezés
Ár
Regeneráló frissítő masszázs (rész), 25 perc
2.100,- Ft
Regeneráló frissítő masszázs (egész test), 50 perc
3.900,- Ft
Áthangoló masszázs, 25 perc
2.400,- Ft
Áthangoló masszázs, 50 perc
4.300,- Ft
Reflexzóna - szegment masszázs, 40 perc
4.000,- Ft
Anti cellulit - méregtelenítő, kötőszövet erősítő masszázs Thermo Body krémmel( 20 perc)
2.400,- Ft
Anti cellulit - méregtelenítő, kötőszövet erősítő masszázs Thermo Body krémmel( 20 perc) + regeneráló teljes testmasszázs (25 perc)
4.300,- Ft
Mézes salaktalanító masszázs, 25 perc
2.600,- Ft
Mézes salaktalanító masszázs, 45 perc
4.800,- Ft
Gyógynövénymasszázs, 45 perc
4.200,- Ft
Lábmasszázs, 40 perc
3.100,- Ft
Gyógymasszázs, 20 perc (csak fedettfürdő)
2.000,- Ft
Gyógymasszázs, 40 perc (csak fedettfürdő)
3.600,- Ft
Aromamasszázsok, 45 perc
4.200,- Ft
Talp- reflexmasszázs (csak fedettfürdő)
3.700,- Ft
Manikűr
1.600,- Ft
Pedikűr
1.800,- Ft
Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház
A fürdőváros legimpozánsabb épített értékei, a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház műemléki védettségű épületei a Dr. Schulhof Vilmos sétány mentén láthatók. A parkban található épületek többsége az 1870-es évekből származó kőépületek alapjain létesült a századforduló környékén. A mai „A” épületet Reischl Vencel építtette 1906-ban, szecessziós stílusban. Nevét a fürdőváros alapítójától, Festetics Györgyről kapta (György-ház). A „B” épület elődje földszintes szállóépület volt, amelyet 1863-ban Festetics Tasziló építtetett. Ebben az évben szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Törökországból, ezért az épület a Rákóczi-ház nevet kapta. A „C” épületet Festetics Tasziló lányáról, Karola Elláról nevezték el Ella-villának, amelynek elődje a II. számú ház volt. A délre található, I. számú épület, később a helyére épült étterem és díszterem volt az eredeti Festetics-birtok határa. A Ferenc József-ház („D” épület) a VI. számú ház helyén 1870-ben épült fel, majd a századfordulót követően ez az épület is emeletet kapott. A VII. számú házat a Festeticsek uradalmi építésze, Lonkay Ferenc tervezte és építette 1870-71-ben. Az épületet utoljára a közelmúltban újították fel. Ez az épület ma is a „Hetes Ház” nevet viseli. A Hetes Házzal együtt felújított „F” épületet Reischl Vencel építtette, a György-házzal egy időben. Ez az épület eredetileg a Tasziló-villa nevet kapta, majd a herceg halála után Deák Ferenc nevét vette fel.
Fürdősétány
Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő. A promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket. A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi teljessé.
Az egregyi templom
Az egregyi templomot Hévíz gyógyászati központjától 2500 méterre találjuk, a karmacsi-hévízi dombhát keleti lejtőjén. A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. Építésének ideje nem ismeretes, első, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés időpontját a XIII. század második negyedébe helyezi. A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögű, úgynevezett ''csürlős sisak'' fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731-ben történt, s később többször is renoválták. Az Árpád-kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb műemlékként számontartott egregyi templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.
Szentlélek r.k. templom
Hévíz legnagyobb, mintegy 1000 főt befogadó temploma. A templom alapkövét 1996. május 27-én, Pünkösd hétfőn helyezte el Szendi József akkori veszprémi püspök. Az épület Bocskai János, keszthelyi építész tervei alapján 3 év alatt készült el, Hévíz városának és polgárainak anyagi támogatásával. A templomot 1999. szeptember 9-én, a városháza avatásával egy napon szentelte fel Szendi József nyugalmazott érsek. A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi.
Köztéri szobrok, emlékművek
A várossá nyilvánítás emlékműve
Az alapító oklevelet tartó nőalak fölött gótikus ívek fonódnak össze; a három kis település (Hévízfürdő, Szentandrás és Egregy) egyesüléséből létrejövő várost szimbolizálva. Az emlékmű Farkas Ferenc alkotása.
Forradalom és szabadságharc emlékműve
Az id. Moll Károly téren találjuk Tornay Endre András alkotását, a forradalom és szabadságharc emlékművét. 1848-at és 1956-ot idézi a vörös márvány alapon megjelenő két relief.
Millecentenáriumi emlékmű
Az emlékművet, Gerics Ferenc lendvai és Molnár Jenő hévízi szobrászok alkotását a honfoglalás 1100. évfordulóján, 1996. június 8-án, Hévízfürdő létrejöttének 200. évfordulóján állíttatta az önkormányzat.
Szoborpark
A szoborparkban Hévízen járt írókat, költőket: Móricz Zsigmondot (Kunos László), Csokonai Vitéz Mihályt (Rátonyi József) és Berzsenyi Dánielt (Rieger Tibor) ábrázoló alkotásokat láthatunk.
Szökőkút nőalakokkal
A Termálfürdő bejáratával szemben kis szökőkút áll, "Kisfaludy emlékére" alkotott két nőalakos bronzszoborral (Marton László alkotása).
Helyi érdekességek
A védett láperdő
A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik. A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal telepített feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő facsoportokból áll. Az alsó koronaszint uralkodó fajai: az akác, a bálványfa és a juhar különböző változatai. Az állományban található 100 éves vagy annál is idősebb gyertyán egyedek a múltat idézik.
Sport
Hévíz FC
1983. őszétől nyolc évig a Hévíz labdarúgó csapata aZala megyei I. osztályban játszott (6., 7., 2., 7., 11., 10., 12. hely). Acsapat az 1990/1991. évi megyei bajnokságot megnyerte, s a csapat ismétfelkerült az NB III-ba. Bácsics Lajos edző elnyerte a megye legjobb edzőjedíjat. A szakosztály elnöke Vértes Árpád volt, szakmai igazgatója Szőcs Jánoslett. Az edző továbbra is Bácsics Lajos maradt. A csapat az 1991/92-es bajnokiévet a 9. helyen, az 1992/93-as idényt a 6. helyen, az 1993/94-es évet a 10.helyen végezte. Az 1994/95-ös bajnokság őszén a csapat az utolsó helyen zárt.Közben a szakosztály elnökét, Vértes Árpádot megválasztották polgármesternek,így 1995. elejétől új "felállású" lett a csapat vezetése. SzakosztályelnökKovács Ferenc vállalkozó lett, az edzői teendőket Bácsics Lajostól KanászJózsef vette át. A tavaszi idény jobban sikerült, és a csapatnak sikerült bentmaradni az NB III-ban. Az 1995/96-osidényben ismét edzőváltás volt, amikor Kanász József lemondása után ismétBácsics Lajos lett a csapat edzője, akivel a 6. helyet sikerült elérni. Az1996/97-es idényt Szabó Imre edző vezetésével kezdte a csapat, amely a 3.helyen végzett az NB III Bakony csoportjában, s ezzel az eredménnyelfelkerültek az NB II-be. 1999. szeptember 9. jelentős dátum Hévíz labdarúgásánaktörténetében. Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter ezen a napon avatta felaz új 600 ülőhelyes hévízi labdarúgó stadiont. Az ünnepségen részt vett azegykori Aranycsapat mind a négy élő tagja; Puskás Ferenc, Grosics Gyula,Hidegkúti Nándor és Buzánszky Jenő. Az NB II. Nyugati csoport 1999/2000. évibajnokságában jól szerepelt a Pusztai László által vezetett legénység. Abajnokság megnyerésével a 2000/2001.-es idényt már az NB I/B Nyugati "A"kvalifikációs bajnokságában folytathatta. Ennek megnyerése után 2000. őszén azNB I B. Nyugati csoportjában folytathatta a bajnokságot a hévízi csapat a2000/2001.-es idényben. A 12-es mezőnyből a Hévíz az 5. helyezést érte el. A 2001/2002. évi bajnokságban a csapat a 7. helyenvégzett. Közben 2002. áprilisában újabb épülettel bővült a Kossuth Lajos utcaisporttelep, amelyben kondicionáló terem és fit-ness terem működik. A labdarúgó csapat a 2002/2003. évben az NB I B.-bena 15. helyezést érte el. A 2003/2004. évi bajnokság őszén a csapat gyengénszerepelt. A tél folyamán négy brazil játékossal erősített a csapat és új edző,Menczeles Iván vette át a csapatirányítását. Tavasszal bár voltak felvillanásai a hévízi csapatnak (Hévíz - Bp.Honvéd 3:2), végül az utolsó, 18. helyen zárták az évet. Néhány csapat visszalépése miatt azonban az MLSZdöntése alapján a 2004/2005-ös évben ismét az NB I B.-ben indulhatott a Hévíz,új edző, a Zalaegerszegről érkező Bán István vezetésével. Az őszi 9. helyellenére a bajnokság végére ismét az utolsó, 14. helyen végzett a csapat. Osztályozótkellett játszani, ahol alulmaradtak a Karcaggal szemben. A bajnokság újabbátszervezése (megszűnt az NB I B.) és néhány csapat visszalépése következtébena Hévíz ismét a második vonalban (NB II. Nyugati csoport) szerepelhetett a2005/2006-os bajnokságban.
Hasznos
Önkormányzat
Cím: 8380 Hévíz, Hévíz, Kossuth L. u. 1.
Telefon:(83) 500-800
Fax:(83) 500-801
E-mail:heviz_ph@t-online.hu
Közérdekű címek, telefonszámok
Kórház
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.
8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.
Telefon: 06 83 501-700
Telefax: 06 83 540 144
e-mail: hotel@spaheviz.hu
Rendőrség
Hévízi Rendőrörs
Cím: 8380 Hévíz, Erzsébet királyné u.
Őrsparancsnok: Dr. Vajda Gábor őrnagy
Ügyelet: naponta 6.00-tól 18.00-ig: 83/342-860, a fennmaradó időben: 107
Tűzoltóság
Hévízi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Elnök: Strázsai Zoltán
Cím: 8380 Hévíz, Sugár köz 10.
Telefon: 30/272-0007
Gyógyszertárak
Tavirózsa Gyógyszertár
Hévíz Kossuth Lajos utca 5.
Tel.: 83/343-421
Fax: 83/540-023
Nyitva tartás: H-P 8-18, Szo-V 8-12 óráig.
Szezonális nyitva tartás (ápr. 1-szept. 30.): H-P 8-20, Szo-V 8-12 óráig.
Folyamatos ügyelet: Szo-V 12-19 óráig
Balzsam Patika
Hévíz Vörösmarty u. 14.
Nyitva tartás: H-P 7.30-18.00, Szo 7.30-15.00
Közlekedés
Hévíz teljes területén 40 km/óra sebességkorlátozás van érvényben, melyre a város bevezető útjain a helységnévtáblák alatt elhelyezett KRESZ táblák hívják fel a figyelmet. A településen belül, az egyes utcákban és lakóövezetekben csak ott találhatók táblák, ahol 40 km/óránál alacsonyabb sebességgel kell közlekedniük a járműveknek.
Parkolás
A várakozási övezetbe sorolt területeken a várakozás díja:
Személygépkocsival 200 Ft/óra
Motorkerékpárral 200 Ft/óra
Autóbusszal 1.000 Ft/óra
Tehergépkocsival 1.000 Ft/óra
A bérletek árai:
Hévízi lakossági bérlet 6.000 Ft/év
Alkalmazotti bérlet 6.000 Ft/év
Nem hévízi lakossági bérlet 12.000 Ft/év
Fizető-vendéglátói bérlet:
Heti 2.500 Ft/hét
Két heti 4.000 Ft/hét
Busszal
http://menetrendek.hu/
http://zalavolan.hu/
Vonattal
Hévízt közvetlenül soha nem érintette vasútvonal, a legközelebbi MÁV-állomás Keszthelyen található. Keszthelyről sűrűn közlekedő buszjáratok állnak rendelkezésre.
http://elvira.hu/
Helyi tömegközlekedés
A város méretei nem indokolják önálló helyijáratok indítását, a helyközi és távolsági járatok érintik a város főbb megállóit.
Bank, posta
Bankfiókok
OTP Bank
8380 Hévíz, Erzsébet királyné utca 11.
K&H Bank
8380 Hévíz, Rákóczi út 13-15.
Erste Bank
8380 Hévíz, Széchenyi út 11.
Postahivatalok
8381 Hévíz Kossuth utca 4.Hévíz posta Telefonszám: (83) 542242
Nyitvatartás:
Hétfő 08:00-16:00
Kedd 08:00-16:00
Szerda 08:00-16:00
Csütörtök 08:00-16:00
Péntek 08:00-16:00
Szombat Zárva
Vasárnap Zárva
Hasznos linkek
A védett láperdő
A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik. A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal telepített feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő facsoportokból áll. Az alsó koronaszint uralkodó fajai: az akác, a bálványfa és a juhar különböző változatai. Az állományban található 100 éves vagy annál is idősebb gyertyán egyedek a múltat idézik.
Sport
Hévíz FC
1983. őszétől nyolc évig a Hévíz labdarúgó csapata aZala megyei I. osztályban játszott (6., 7., 2., 7., 11., 10., 12. hely). Acsapat az 1990/1991. évi megyei bajnokságot megnyerte, s a csapat ismétfelkerült az NB III-ba. Bácsics Lajos edző elnyerte a megye legjobb edzőjedíjat. A szakosztály elnöke Vértes Árpád volt, szakmai igazgatója Szőcs Jánoslett. Az edző továbbra is Bácsics Lajos maradt. A csapat az 1991/92-es bajnokiévet a 9. helyen, az 1992/93-as idényt a 6. helyen, az 1993/94-es évet a 10.helyen végezte. Az 1994/95-ös bajnokság őszén a csapat az utolsó helyen zárt.Közben a szakosztály elnökét, Vértes Árpádot megválasztották polgármesternek,így 1995. elejétől új "felállású" lett a csapat vezetése. SzakosztályelnökKovács Ferenc vállalkozó lett, az edzői teendőket Bácsics Lajostól KanászJózsef vette át. A tavaszi idény jobban sikerült, és a csapatnak sikerült bentmaradni az NB III-ban. Az 1995/96-osidényben ismét edzőváltás volt, amikor Kanász József lemondása után ismétBácsics Lajos lett a csapat edzője, akivel a 6. helyet sikerült elérni. Az1996/97-es idényt Szabó Imre edző vezetésével kezdte a csapat, amely a 3.helyen végzett az NB III Bakony csoportjában, s ezzel az eredménnyelfelkerültek az NB II-be. 1999. szeptember 9. jelentős dátum Hévíz labdarúgásánaktörténetében. Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter ezen a napon avatta felaz új 600 ülőhelyes hévízi labdarúgó stadiont. Az ünnepségen részt vett azegykori Aranycsapat mind a négy élő tagja; Puskás Ferenc, Grosics Gyula,Hidegkúti Nándor és Buzánszky Jenő. Az NB II. Nyugati csoport 1999/2000. évibajnokságában jól szerepelt a Pusztai László által vezetett legénység. Abajnokság megnyerésével a 2000/2001.-es idényt már az NB I/B Nyugati "A"kvalifikációs bajnokságában folytathatta. Ennek megnyerése után 2000. őszén azNB I B. Nyugati csoportjában folytathatta a bajnokságot a hévízi csapat a2000/2001.-es idényben. A 12-es mezőnyből a Hévíz az 5. helyezést érte el. A 2001/2002. évi bajnokságban a csapat a 7. helyenvégzett. Közben 2002. áprilisában újabb épülettel bővült a Kossuth Lajos utcaisporttelep, amelyben kondicionáló terem és fit-ness terem működik. A labdarúgó csapat a 2002/2003. évben az NB I B.-bena 15. helyezést érte el. A 2003/2004. évi bajnokság őszén a csapat gyengénszerepelt. A tél folyamán négy brazil játékossal erősített a csapat és új edző,Menczeles Iván vette át a csapatirányítását. Tavasszal bár voltak felvillanásai a hévízi csapatnak (Hévíz - Bp.Honvéd 3:2), végül az utolsó, 18. helyen zárták az évet. Néhány csapat visszalépése miatt azonban az MLSZdöntése alapján a 2004/2005-ös évben ismét az NB I B.-ben indulhatott a Hévíz,új edző, a Zalaegerszegről érkező Bán István vezetésével. Az őszi 9. helyellenére a bajnokság végére ismét az utolsó, 14. helyen végzett a csapat. Osztályozótkellett játszani, ahol alulmaradtak a Karcaggal szemben. A bajnokság újabbátszervezése (megszűnt az NB I B.) és néhány csapat visszalépése következtébena Hévíz ismét a második vonalban (NB II. Nyugati csoport) szerepelhetett a2005/2006-os bajnokságban.
Hasznos
Önkormányzat
Cím: 8380 Hévíz, Hévíz, Kossuth L. u. 1.
Telefon:(83) 500-800
Fax:(83) 500-801
E-mail:heviz_ph@t-online.hu
Közérdekű címek, telefonszámok
Kórház
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.
8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.
Telefon: 06 83 501-700
Telefax: 06 83 540 144
e-mail: hotel@spaheviz.hu
Rendőrség
Hévízi Rendőrörs
Cím: 8380 Hévíz, Erzsébet királyné u.
Őrsparancsnok: Dr. Vajda Gábor őrnagy
Ügyelet: naponta 6.00-tól 18.00-ig: 83/342-860, a fennmaradó időben: 107
Tűzoltóság
Hévízi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Elnök: Strázsai Zoltán
Cím: 8380 Hévíz, Sugár köz 10.
Telefon: 30/272-0007
Gyógyszertárak
Tavirózsa Gyógyszertár
Hévíz Kossuth Lajos utca 5.
Tel.: 83/343-421
Fax: 83/540-023
Nyitva tartás: H-P 8-18, Szo-V 8-12 óráig.
Szezonális nyitva tartás (ápr. 1-szept. 30.): H-P 8-20, Szo-V 8-12 óráig.
Folyamatos ügyelet: Szo-V 12-19 óráig
Balzsam Patika
Hévíz Vörösmarty u. 14.
Nyitva tartás: H-P 7.30-18.00, Szo 7.30-15.00
Közlekedés
Hévíz teljes területén 40 km/óra sebességkorlátozás van érvényben, melyre a város bevezető útjain a helységnévtáblák alatt elhelyezett KRESZ táblák hívják fel a figyelmet. A településen belül, az egyes utcákban és lakóövezetekben csak ott találhatók táblák, ahol 40 km/óránál alacsonyabb sebességgel kell közlekedniük a járműveknek.
Parkolás
A várakozási övezetbe sorolt területeken a várakozás díja:
Személygépkocsival 200 Ft/óra
Motorkerékpárral 200 Ft/óra
Autóbusszal 1.000 Ft/óra
Tehergépkocsival 1.000 Ft/óra
A bérletek árai:
Hévízi lakossági bérlet 6.000 Ft/év
Alkalmazotti bérlet 6.000 Ft/év
Nem hévízi lakossági bérlet 12.000 Ft/év
Fizető-vendéglátói bérlet:
Heti 2.500 Ft/hét
Két heti 4.000 Ft/hét
Busszal
http://menetrendek.hu/
http://zalavolan.hu/
Vonattal
Hévízt közvetlenül soha nem érintette vasútvonal, a legközelebbi MÁV-állomás Keszthelyen található. Keszthelyről sűrűn közlekedő buszjáratok állnak rendelkezésre.
http://elvira.hu/
Helyi tömegközlekedés
A város méretei nem indokolják önálló helyijáratok indítását, a helyközi és távolsági járatok érintik a város főbb megállóit.
Bank, posta
Bankfiókok
OTP Bank
8380 Hévíz, Erzsébet királyné utca 11.
K&H Bank
8380 Hévíz, Rákóczi út 13-15.
Erste Bank
8380 Hévíz, Széchenyi út 11.
Postahivatalok
8381 Hévíz Kossuth utca 4.Hévíz posta Telefonszám: (83) 542242
Nyitvatartás:
Hétfő 08:00-16:00
Kedd 08:00-16:00
Szerda 08:00-16:00
Csütörtök 08:00-16:00
Péntek 08:00-16:00
Szombat Zárva
Vasárnap Zárva
Hasznos linkek
1983. őszétől nyolc évig a Hévíz labdarúgó csapata aZala megyei I. osztályban játszott (6., 7., 2., 7., 11., 10., 12. hely). Acsapat az 1990/1991. évi megyei bajnokságot megnyerte, s a csapat ismétfelkerült az NB III-ba. Bácsics Lajos edző elnyerte a megye legjobb edzőjedíjat. A szakosztály elnöke Vértes Árpád volt, szakmai igazgatója Szőcs Jánoslett. Az edző továbbra is Bácsics Lajos maradt. A csapat az 1991/92-es bajnokiévet a 9. helyen, az 1992/93-as idényt a 6. helyen, az 1993/94-es évet a 10.helyen végezte. Az 1994/95-ös bajnokság őszén a csapat az utolsó helyen zárt.Közben a szakosztály elnökét, Vértes Árpádot megválasztották polgármesternek,így 1995. elejétől új "felállású" lett a csapat vezetése. SzakosztályelnökKovács Ferenc vállalkozó lett, az edzői teendőket Bácsics Lajostól KanászJózsef vette át. A tavaszi idény jobban sikerült, és a csapatnak sikerült bentmaradni az NB III-ban. Az 1995/96-osidényben ismét edzőváltás volt, amikor Kanász József lemondása után ismétBácsics Lajos lett a csapat edzője, akivel a 6. helyet sikerült elérni. Az1996/97-es idényt Szabó Imre edző vezetésével kezdte a csapat, amely a 3.helyen végzett az NB III Bakony csoportjában, s ezzel az eredménnyelfelkerültek az NB II-be. 1999. szeptember 9. jelentős dátum Hévíz labdarúgásánaktörténetében. Deutsch Tamás Ifjúsági és Sportminiszter ezen a napon avatta felaz új 600 ülőhelyes hévízi labdarúgó stadiont. Az ünnepségen részt vett azegykori Aranycsapat mind a négy élő tagja; Puskás Ferenc, Grosics Gyula,Hidegkúti Nándor és Buzánszky Jenő. Az NB II. Nyugati csoport 1999/2000. évibajnokságában jól szerepelt a Pusztai László által vezetett legénység. Abajnokság megnyerésével a 2000/2001.-es idényt már az NB I/B Nyugati "A"kvalifikációs bajnokságában folytathatta. Ennek megnyerése után 2000. őszén azNB I B. Nyugati csoportjában folytathatta a bajnokságot a hévízi csapat a2000/2001.-es idényben. A 12-es mezőnyből a Hévíz az 5. helyezést érte el. A 2001/2002. évi bajnokságban a csapat a 7. helyenvégzett. Közben 2002. áprilisában újabb épülettel bővült a Kossuth Lajos utcaisporttelep, amelyben kondicionáló terem és fit-ness terem működik. A labdarúgó csapat a 2002/2003. évben az NB I B.-bena 15. helyezést érte el. A 2003/2004. évi bajnokság őszén a csapat gyengénszerepelt. A tél folyamán négy brazil játékossal erősített a csapat és új edző,Menczeles Iván vette át a csapatirányítását. Tavasszal bár voltak felvillanásai a hévízi csapatnak (Hévíz - Bp.Honvéd 3:2), végül az utolsó, 18. helyen zárták az évet. Néhány csapat visszalépése miatt azonban az MLSZdöntése alapján a 2004/2005-ös évben ismét az NB I B.-ben indulhatott a Hévíz,új edző, a Zalaegerszegről érkező Bán István vezetésével. Az őszi 9. helyellenére a bajnokság végére ismét az utolsó, 14. helyen végzett a csapat. Osztályozótkellett játszani, ahol alulmaradtak a Karcaggal szemben. A bajnokság újabbátszervezése (megszűnt az NB I B.) és néhány csapat visszalépése következtébena Hévíz ismét a második vonalban (NB II. Nyugati csoport) szerepelhetett a2005/2006-os bajnokságban.Önkormányzat
Cím: 8380 Hévíz, Hévíz, Kossuth L. u. 1.
Telefon:(83) 500-800
Fax:(83) 500-801
E-mail:heviz_ph@t-online.hu
Közérdekű címek, telefonszámok
Kórház
Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.
8380 Hévíz, Dr. Schulhof Vilmos sétány 1.
Telefon: 06 83 501-700
Telefax: 06 83 540 144
e-mail: hotel@spaheviz.hu
Rendőrség
Hévízi Rendőrörs
Cím: 8380 Hévíz, Erzsébet királyné u.
Őrsparancsnok: Dr. Vajda Gábor őrnagy
Ügyelet: naponta 6.00-tól 18.00-ig: 83/342-860, a fennmaradó időben: 107
Tűzoltóság
Hévízi Önkéntes Tűzoltó Egyesület
Elnök: Strázsai Zoltán
Cím: 8380 Hévíz, Sugár köz 10.
Telefon: 30/272-0007
Gyógyszertárak
Tavirózsa Gyógyszertár
Hévíz Kossuth Lajos utca 5.
Tel.: 83/343-421
Fax: 83/540-023
Nyitva tartás: H-P 8-18, Szo-V 8-12 óráig.
Szezonális nyitva tartás (ápr. 1-szept. 30.): H-P 8-20, Szo-V 8-12 óráig.
Folyamatos ügyelet: Szo-V 12-19 óráig
Balzsam Patika
Hévíz Vörösmarty u. 14.
Nyitva tartás: H-P 7.30-18.00, Szo 7.30-15.00
Közlekedés
Hévíz teljes területén 40 km/óra sebességkorlátozás van érvényben, melyre a város bevezető útjain a helységnévtáblák alatt elhelyezett KRESZ táblák hívják fel a figyelmet. A településen belül, az egyes utcákban és lakóövezetekben csak ott találhatók táblák, ahol 40 km/óránál alacsonyabb sebességgel kell közlekedniük a járműveknek.
Parkolás
A várakozási övezetbe sorolt területeken a várakozás díja:
Személygépkocsival 200 Ft/óra
Motorkerékpárral 200 Ft/óra
Autóbusszal 1.000 Ft/óra
Tehergépkocsival 1.000 Ft/óra
A bérletek árai:
Hévízi lakossági bérlet 6.000 Ft/év
Alkalmazotti bérlet 6.000 Ft/év
Nem hévízi lakossági bérlet 12.000 Ft/év
Fizető-vendéglátói bérlet:
Heti 2.500 Ft/hét
Két heti 4.000 Ft/hét
Busszal
http://menetrendek.hu/
http://zalavolan.hu/
Vonattal
Hévízt közvetlenül soha nem érintette vasútvonal, a legközelebbi MÁV-állomás Keszthelyen található. Keszthelyről sűrűn közlekedő buszjáratok állnak rendelkezésre.
http://elvira.hu/
Helyi tömegközlekedés
A város méretei nem indokolják önálló helyijáratok indítását, a helyközi és távolsági járatok érintik a város főbb megállóit.
