[LAP TETEJÉRE]

TUDÁSTÁR

[LAP TETEJÉRE]

HÉVÍZ TÖRTÉNETE

Ókor

A történelem során a Balaton vidékén megforduló népek szinte valamennyien nyomot hagytak Hévízen és közvetlen környékén. Rendkívül jelentõs eredményeket hoztak a 2OO1. esztendõben lefolytatott régészeti feltárások Hévíz egregyi városrészében. A tárgyi emlékek arról tanúskodnak, hogy több, mint hét évezreden át, a középsõ újkõkortól kezdõdõen ( Kr.e.VI. évezred vége) a honfoglalást megelõzõ karoling korig (Kr.u.9.század) folyamatosan lakták ezt a területet. A legjelentõsebb lelet az a kora császárkorból származó, közel ezer négyzetméter alapterületű római korridoros villa, amely központi fûtéssel is rendelkezett. A régészeti feltárást követően 2004-ben Hévíz Városa a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának támogatásával római kori romkertet alakított ki a területen. A késõ császárkorból való az egregyi '' római sír '', továbbá a hévízi tó közelében, a Margit - villa mellett megtalált, Jupiternek szentelt oltárkõ. Az említett leletek alapján feltételezhetõ, hogy a rómaiak már ismerték a gyógyító hévízet, s a római villák tulajdonosait ez a tényezõ vonzotta ide. E mellett ipari célokra - kender, len, bõrmunkákra - használták a tó vizét.

Középkor

A honfoglalást követõen a kora középkor évszázadaiban több Páh nevû falu alakult ki a környéken, például Bõr - páh ( ma Alsópáhok), vagy Szentandrás - páh ( késõbb Hévízszentandrás) , melyek az egykori lakosság foglalkozására utalnak. Hévíz neve elsõként egy 1328. március 28 - án kelt oklevélben fordul elõ, amelyben a veszprémi káptalan beiktatja Magyar Pál gimesi várnagyot Szentandrás - páh nevû birtokába. A birtok határainak leírásánál említették meg a közönségesen hévíznek mondott helyet is (''ad locum vulgariter heuvyz dictum''). Az oklevélben Hosszúsár néven feljegyezték azt a hatalmas mocsarat, amelyet a tóból szabadon kiömlõ meleg víz táplált. A hévíz név a nyelvészek szerint ''folyó, meleg forrást'' jelent, s ilyen értelemben használták ezt a kifejezést a középkorban is. A középkor évszázadai során nem maradt fenn annak nyoma, hogy a hévízi tó vizét gyógyításra használták volna. Ennek lehetõségét azonban nem lehet kizárni, hiszen a ''hévízeknek'' igen nagy keletük volt a török korban, különösen a köszvénytõl sokat szenvedõ végvári katonák körében. A mocsár nád és sástengerében rejtõzködõ hévízet bizonyára a környék népe használta alkalmi fürdõzésre. A 12. századból származó források a hévízi völgy vízrendezési munkálatairól számoltak be, malmok felállításával kapcsolatban, ami az elfolyó víz hasznosítását mutatja.

Újkor

A 18. század folyamán a hévízi tó kiemelkedett az ismeretlenségbõl, s a század végén megszületett Hévízfürdõ.1731 - ben Bél Mátyás, a korabeli Magyarország egyik legismertebb polihisztora járt a környéken, s leírásában aránylag részletesen beszámolt élményeirõl. A hévízi forrástó vizének elsõ tudományos elemzését és ismertetését Szláby Ferenc, Zala megye tiszti fõorvosa és fizikusa végezte el 1769 - ben. A század vége felé a hévízi tavat már egyes térképeken is feltüntették. A II. József - féle 1783. évi, elsõ katonai felmérés térképén a ''meleg, kénes tó'' megjelöléssel illették a hévízi tavat, a belõle kivezetõ malomér pedig ''Hévíz - patak'' néven szerepelt. Késõbb a levezetõ vízfolyásnak ''melegér'' elnevezése terjedt el, míg a Hévíz kifejezést csak magára a tóra kezdték alkalmazni. Hévíz neve 178O - ban jelent meg elõször nyomtatásban, Windisch Károly Gottlieb német nyelvû munkájában ( ''A magyar királyság geográfiája''). Ugyancsak említette Hévízet Korabinszky János Mátyás 1786 - ban kiadott magyar földrajztörténeti lexikona is. A Hévíz - völgy értékét a 18. században elsõsorban a malmok és a néhol kitűnõ szénatermés jelentették. A század utolsó évtizedében került elõtérbe a gyógyító víz hasznosítása, melynek újra felfedezése és a fürdõhely kiépítése gróf Festetics György érdeme. A jelentõsebb fejlõdés lehetõségét az 1857-58. évi tagosítás, majd egy évtizeddel késõbb a veszprémi püspökség és Festetics Tasziló gróf között létrejött csereszerzõdés biztosította. Ez utóbbinak köszönhetõen az uradalom építésre alkalmas területhez jutott, ahol kiépítette az ún. "Új-telepet". 1871-ig a tó közelében hét ház épült meg. Az 1870-71-ben épült ún. "Hetes ház" ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetõen a fürdõtelep egyre inkább országos jelentõségû, látogatott hely lett. A századfordulón a Festetics család hosszabb-rövidebb ideig bérbe adta a fürdõt. 1898-ban Lovassy Sándor keszthelyi gazdasági akadémiai tanárnak köszönhetõen indiai tavirózsák kerültek a tóba. A virágok ma is látványosságai Hévíznek.

Legújabb kor

A hévízi tó fejlõdésének jelentõs lendületet adott, hogy 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe a Festetics uradalomtól. A két világháború között Hévíz jelentõsége egyre nõtt: mivel a trianoni békekötés után elcsatolták a fürdõhelyeket is. Hévíz Magyarország legjelentõsebb fürdõjévé vált. A tó körül folytatódtak az építkezések, s 1926-ban kiépült a strandfürdõ, egy évre rá pedig az emeletes strandépület a tó északi partján. A fürdõház épülete 1931-32-ben vasszerkezetre szerelt üvegtetõt kapott, így teljesen fedetté, zárttá vált. Az 1920-as évek közepén kezdõdött a nagy üdülõk építése. Az 1905. évi átvételkor 110 volt a tavon a kabinok száma, ami 1930-ig 680-ra emelkedett 150 férõhelyes vetkõzõkkel együtt. 1905-ben a fürdõtelepen a szobák száma 74 volt, míg 1939-ben 250.  A háborús években a külföldi vendégek szinte kizárólag Németországból érkeztek. 1944-45-ben sok sebesült katonát gyógyítottak a fürdõtelepen. 1948-ban Hévízfürdõt államosították, a következõ évben a vendéglátóhelyek is állami tulajdonba kerültek. 1952. január 1-jén az Egészségügyi Minisztérium létrehozta a Hévízi Állami Gyógyfürdõkórházat. Hévíz lett az ország legnagyobb mozgásszervi reumás megbetegedéseket gyógyító fürdõhelye. A Gyógyfürdõkórházat az 1960-as években bõvítették, korszerûsítették. 1965-ben új utak, parkok létesültek. Ebben az évben épült meg a ma is használt autóbusz-pályaudvar. 1970. január 1-jén Hévíz nagyközségi rangot kapott. Az idelátogató vendégek és betegek fõleg belföldrõl és a kelet-európai országokból érkeztek. Az 1970-es évek végén 80 százalék volt a hazaiak aránya. Az 1970-es években sorra újították fel az itt található szakszervezeti üdülõket. Az 1980-as évek közepétõl látványosan megemelkedett a nyugatról érkezõ vendégek száma. Egyre fontosabbá volt a magánszoba-kiadás is. Az 1970-es évek közepétõl elkezdõdött a tófürdõ újjáépítése - a korszerûsítés, télisítés közel egy évtizedig tartott. 1986 márciusában a hévízi fedett tófürdõ központi faépülete kigyulladt és nagy része leégett. Több mint két évre volt szükség a teljes felújításra. Az 1980-as évek mások felének hévízi problémái 20 százalékkal visszavetették a vendégforgalmat. Az 1989-90-es rendszerváltozás természetesen gyökeres változást eredményezett Hévízen is. A fizetõképes kereslet hiánya miatt visszaesett a hazai és a kelet-európai vendégek száma. Ezzel párhuzamosan jelentõsen megemelkedett a nyugatról, elsõsorban a német nyelvterületrõl érkezõk száma és aránya. A szakszervezeti üdülõk jelentõs részébõl a magánosítás után modern, jól felszerelt szálloda létesült. Az 1990-es évek minden eddiginél nagyobb fejlõdést hozott a településnek. Bel- és külföldi beruházásokban sorra épültek a szállodák, a vendéglátóhelyek. 2004-ben Hévíz Városa lehetőséget kapott arra, hogy – a magyar állam 74%-os részvétele mellett – 26%-os tulajdonrésszel alapítója legyen a Hévízgyógyfürdő és Szent András Reumakórház Kht.-nak. A korábbi intézmény a várostól függetlenül működött, így a vendégek igénye alapján is megfogalmazódó fejlesztési szándékokat nem erősíthették a helyi források. A közhasznú társaság, mely az állami tulajdonban maradt gyógytavat és annak létesítményeit kezeli, dinamikus változás letéteményese. 2005 nyarán megkezdődött a hévízi tófürdő épületegyüttesének teljes körű rekonstrukciója. Hévíz 1992 május elsején kapta meg a városi címet. A következõ évben alapította elsõ középiskoláját, a Bibó István Gimnáziumot. A kilencvenes évek közepére egyre több szolgáltatással, rendezvénnyel központjává vált környezetének. Az évtized második felében több templom épült Hévízen. 1999 szeptemberében felavatták az új sportcentrumot és a modern, tágas városházát. A 21. század elején Hévíz nemcsak Magyarország, hanem Európa egyik legkedveltebb - az év minden szakában látogatott dinamikusan fejlõdõ városa.

[LAP TETEJÉRE]

LÁTNIVALÓK

[LAP TETEJÉRE]

A HÉVÍZI-TÓ

A Hévízi-tó vagy Hévízi-gyógytó 4,44 ha kiterjedésével és az őt körülvevő 50 ha területű véderdővel Európa legnagyobb gyógyító erejű melegvizes tava. Ez a tó különleges képződmény, hiszen ellentétben a többi melegvizes tóval, melyek általában vulkanikus eredetű helyeken, agyag- vagy sziklatalajban vannak, a Hévízi-tó tőzegmedrű forrástó. Északról két vízfolyás torkoll a tóba, délen a 10-12 méter széles Hévízi-csatorna vezeti le a tó vizét a Zala folyóba és onnan a Balatonba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb. A Hévízi-tó hőmérséklete a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. Ez a kevert meleg víz táplálja a tavat. Nyáron a víz hőfoka 33-35 °C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 °C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 °C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az ember hőháztartása szempontjából közömbösnek számít. A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét. Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal aljában van. A Hévízi-tó forrásbarlangjának szélessége 2-3 méter, magassága 60-80 cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 °C-os víz áramlik át. A szűk nyílás azonban egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem kapuja. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 °C-os, míg a nyugati oldalon 41 °C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek. A gyógytó vize kalcium- és magnéziumtartalmú, hidrogénkarbonátos, kénes, enyhe radontartalmú gyógyvíz. Biológiai aktivitása a szerves vegyületek jelenléte következtében jelentős. Ez utóbbi adja egyedi jellegét.

Gyógykezelések, masszázsfajták:

Regeneráló frissítő masszázs (rész), 25 perc
Regeneráló frissítő masszázs (egész test), 50 perc
Áthangoló masszázs, 25 perc
Áthangoló masszázs, 50 perc
Reflexzóna - szegment masszázs, 40 perc
Anti cellulit - méregtelenítő, kötőszövet erősítő masszázs Thermo Body krémmel( 20 perc)
Anti cellulit - méregtelenítő, kötőszövet erősítő masszázs Thermo Body krémmel( 20 perc) + regeneráló teljes testmasszázs (25 perc)
Mézes salaktalanító masszázs, 25 perc
Mézes salaktalanító masszázs, 45 perc
Gyógynövénymasszázs, 45 perc
Lábmasszázs, 40 perc
Gyógymasszázs, 20 perc (csak fedettfürdő)
Gyógymasszázs, 40 perc (csak fedettfürdő)
Aromamasszázsok, 45 perc
Talp- reflexmasszázs (csak fedettfürdő)
Manikűr
Pedikűr

 

[LAP TETEJÉRE]

SZENT ANDRÁS ÁLLAMI REUMATOLÓGIAI ÉS REHABILITÁCIÓS KÓRHÁZ

A fürdőváros legimpozánsabb épített értékei, a Szent András Állami Reumatológiai és Rehabilitációs Kórház műemléki védettségű épületei a Dr. Schulhof Vilmos sétány mentén láthatók. A parkban található épületek többsége az 1870-es évekből származó kőépületek alapjain létesült a századforduló környékén.  A mai „A” épületet Reischl Vencel építtette 1906-ban, szecessziós stílusban. Nevét a fürdőváros alapítójától, Festetics Györgyről kapta (György-ház).  A „B” épület elődje földszintes szállóépület volt, amelyet 1863-ban Festetics Tasziló építtetett. Ebben az évben szállították haza II. Rákóczi Ferenc hamvait Törökországból, ezért az épület a Rákóczi-ház nevet kapta. A „C” épületet Festetics Tasziló lányáról, Karola Elláról nevezték el Ella-villának, amelynek elődje a II. számú ház volt. A délre található, I. számú épület, később a helyére épült étterem és díszterem volt az eredeti Festetics-birtok határa. A Ferenc József-ház („D” épület) a VI. számú ház helyén 1870-ben épült fel, majd a századfordulót követően ez az épület is emeletet kapott. A VII. számú házat a Festeticsek uradalmi építésze, Lonkay Ferenc tervezte és építette 1870-71-ben. Az épületet utoljára a közelmúltban újították fel. Ez az épület ma is a „Hetes Ház” nevet viseli. A Hetes Házzal együtt felújított „F” épületet Reischl Vencel építtette, a György-házzal egy időben. Ez az épület eredetileg a Tasziló-villa nevet kapta, majd a herceg halála után Deák Ferenc nevét vette fel.

[LAP TETEJÉRE]

FÜRDŐSÉTÁNY

Hévíz mediterrán jellegű mikroklímája a tó főbejáratához vezető Schulhof Vilmos sétányon érzékelhető leginkább. A kora tavasztól késő őszig nyíló színpompás virágok, egzotikus örökzöldek mellett kiemelkedő jelentőségű a sétány mellett létesített platánfasor és azok a koros fák, melyet a platánokkal egyidejűleg ültettek - a kőris, a mocsárciprus, a kínai ősfenyő.  A promenádot padsor övezi, megállásra, ráérős szemlélődésre késztetve az üdülővendégeket. A sétány hangulatát köztéri alkotások sora teszi teljessé.

[LAP TETEJÉRE]

SZENTLÉLEK RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM

Hévíz legnagyobb, mintegy 1000 főt befogadó temploma.  A templom alapkövét 1996. május 27-én, Pünkösd hétfőn helyezte el Szendi József akkori veszprémi püspök. Az épület Bocskai János, keszthelyi építész tervei alapján 3 év alatt készült el, Hévíz városának és polgárainak anyagi támogatásával. A templomot 1999. szeptember 9-én, a városháza avatásával egy napon szentelte fel Szendi József nyugalmazott érsek.  A templom hét tornya a Szentlélek hét ajándékát jelképezi.

[LAP TETEJÉRE]

KÖZTÉRI SZOBROK, EMLÉKMŰVEK

 

A várossá nyilvánítás emlékműve

Az alapító oklevelet tartó nőalak fölött gótikus ívek fonódnak össze; a három kis település (Hévízfürdő, Szentandrás és Egregy) egyesüléséből létrejövő várost szimbolizálva. Az emlékmű Farkas Ferenc alkotása.

Forradalom és szabadságharc emlékműve

Az id. Moll Károly téren találjuk Tornay Endre András alkotását, a forradalom és szabadságharc emlékművét. 1848-at és 1956-ot idézi a vörös márvány alapon megjelenő két relief.

Millecentenáriumi emlékmű

Az emlékművet, Gerics Ferenc lendvai és Molnár Jenő hévízi szobrászok alkotását a honfoglalás 1100. évfordulóján, 1996. június 8-án, Hévízfürdő létrejöttének 200. évfordulóján állíttatta az önkormányzat.

Szoborpark

A szoborparkban Hévízen járt írókat, költőket: Móricz Zsigmondot (Kunos László), Csokonai Vitéz Mihályt (Rátonyi József) és Berzsenyi Dánielt (Rieger Tibor) ábrázoló alkotásokat láthatunk.

Szökőkút nőalakokkal

A Termálfürdő bejáratával szemben kis szökőkút áll, "Kisfaludy emlékére" alkotott két nőalakos bronzszoborral (Marton László alkotása).

 

[LAP TETEJÉRE]

EGREGY

Hévíz fürdõváros sajátos arculatú és hangulatú városrésze Egregy, ahová szívesen sétálnak el a gyógyhelyen pihenõ vendégek.

[LAP TETEJÉRE]

AZ ÁRPÁD-KORI TEMPLOM

Az egregyi templomot Hévíz gyógyászati központjától 2500 méterre találjuk, a karmacsi-hévízi dombhát keleti lejtőjén. A tájba helyezett, magyar falusi román kistemplomok egyik szép példájaként áll helyén. A templom az első pillantásra feltűnően szép arányaival, nemes egyszerűségével, a pannon tájba való harmonikus beilleszkedésével kelti fel a figyelmet. Építésének ideje nem ismeretes, első, 1341. évi okleveles említésénél jóval korábban készülhetett. A koráról szóló viták során kialakult nézet az építés időpontját a XIII. század második negyedébe helyezi. A templom a környéken nagy mennyiségben fellelhető pannon homokkőből készült. Épülettömbje hosszanti elrendezésű, hármas tagolású. Nyugaton áll a magas torony, hozzá kelet felé az alacsonyabb és szélesebb hajó, a hajóhoz pedig az alacsonyabb és keskenyebb szentély kapcsolódik. A templom művészileg legszebb része a torony, amelyet nyolcszögű, úgynevezett ''csürlős sisak'' fed le. A román stílusú templomon a középkorban nem végeztek nagyobb átalakítást. Barokk átalakítása 1731-ben történt, s később többször is renoválták. Az Árpád-kori falusi kistemplomok legfejlettebb típusát mutató, s az egyik legszebb műemlékként számontartott egregyi templomot az 1964-65-ös renoválást követően korhű berendezési tárgyakkal látták el, s ezáltal ma eredeti hangulatában tekinthetik meg a látogatók.

[LAP TETEJÉRE]

SZŐLŐHEGYEK, BOROSPINCÉK

A szõlõkultúra nagy hagyományokra tekint vissza Hévíz egregyi városrészében. A rómaiak honosították meg a szõlõtermesztés tudományát, melyet egy 1221-ben kelt oklevél tanúsága szerint az Árpád korban itt élõ magyarság ápolt tovább. A középkori falu a török idõkben elpusztult, s a népesség pótlására a XVIII. Század elején német telepesek költöztek Egregyre. Elõdjeikhez hasonlóan elsajátították a tradicionális, Balaton környéki szõlõkultúrát. Az egregyi szõlõhegyet 1998-ban minõségi bortermelõ hellyé, az itt termõ borokat pedig balatoni tájjellegû borokká nyilvánították.

[LAP TETEJÉRE]

Egregyi szüreti mulatság

2009. szeptember 5-én és 6-án tartják az immár hagyományos szüreti mulatságot Egregyen. A kétnapos rendezvényen népzenei és néptáncos műsorszámok, szüreti bál és főzőverseny is várja a városrészbe látogatókat.

 

 

[LAP TETEJÉRE]

TERMÉSZET

[LAP TETEJÉRE]

A VÉDETT LÁPERDŐ

A láperdő jellegű gyógypark északon, keleten és délen csak korlátozottan látogatható, a kiépített gyalogutakról letérni szigorúan tilos. A tó és az azt övező véderdő egymásra gyakorolt hatásával sajátos, helyi mikroklíma alakul ki. A vizes területek okán a helyi klíma kiegyenlítettebb. Az erdők felfogják a szeleket, a tó és környezete gyakran párába burkolózik. A nyugati véderdő a Festeticsek által parképítészeti célokkal telepített feketefenyő, lucfenyő, vörösfenyő facsoportokból áll. Az alsó koronaszint uralkodó fajai: az akác, a bálványfa és a juhar különböző változatai. Az állományban található 100 éves vagy annál is idősebb gyertyán egyedek a múltat idézik.

 

[LAP TETEJÉRE]

A TÓ ÉLŐVILÁGA

A tó élõvilága a víz hõmérsékletébõl és sajátos összetételébõl adódóan egyedi. A víz és iszap mikroorganizmusai nagyban hozzájárulnak a tó gyógyító erejéhez. A kénbaktériumok ként vonnak ki a vízbõl, más baktériumtörzsek pedig a tõzeg lebontásában és a gyógyiszap kialakításában játszanak fontos szerepet. A világon egyedül itt fordul elõ a "Micromonospora heviziensis" mely erõteljes fehérje- és cellulózbontó. Az élõvilág változatosságát jelzi, hogy néhány növényfaj csak itt lelhetõ fel Magyarországon, sõt Európában.

Tündérrózsák

A tó legszebb növénye a tündérrózsa Hévíz szimbóluma lett, s bekerült a város címerébe és zászlajába. Az indiai vörös tündérrózsát Lovassy Sándor, a keszthelyi Gazdasági Akadémia tanára honosította meg 1898-ban. A tavon folyó honosítási kísérleteknek köszönhetõen az egyiptomi kék és fehér tündérrózsa egyedei is a vízben pompáznak, akárcsak a vörös tündérrózsa világosabb színû mutánsai. Az õshonos fehér tündérrózsa inkább a lefolyócsatornában fordul elõ. A szigorúan védett növények virágzása már nyár elején elkezdõdik, s egészen november végéig tart. A tündérrózsa levelei a tó párolgását fékezik, a fenéken szertekúszó indák pedig a rádiumos gyógyiszapot védik.

 

[LAP TETEJÉRE]

KIRÁNDULÁSOK A KESZTHELYI-HEGYSÉGBEN

Igazi bakancsos túrát kap ajándékba, aki felkerekedik és bejárja a gyönyörű, vadregényes Keszthelyi-helységet. A csúcsokról bekandikáló Balaton látványa, a természet szeretetét hirdető tanösvények, az erdő nyugtató ölelése mind-mind örök emléket ígér. Elő tehát a túrabotot és rajta!

Balatongyörök - Batsányi kilátó (Pap-hegy)

A Pap-hegy csúcsán, 448 m magasan, a Boncostetőn áll a Batsányi-kilátó. Tetejéről gyönyörű panoráma tárul a kíváncsi természetjáró szeme elé.

Megközelítése: A balatongyöröki Szépkilátótól a  piros vonal majd  piros háromszög jelzésen.

Balatongyörök - Bél Mátyás kilátó, pihenő (Garga-hegy)

1972-ben építette az erdészet a 221 méter magas, dolomit hegytetőre a  Bél Mátyás kilátót, amit 2001-ben újítottak fel.  Tetejéről  jól megfigyelhető a a Balaton nyugati medencéje a somogyi partokkal, a déli tanúhegyek, és a Keszthelyi-hegység hatalmas erdei.

Megközelítése: A Bélapi pihenőtől a sárga kereszt majd sárga háromszög jelzésen.

Hét kilátót köt össze a Keszthelyi-hegységben az az új turistaút. Az útvonal Gyenesdiást köti össze a balatongyöröki Szépkilátóval és Vállus településsel, a túrázók a 17 kilométer hosszú szakaszon 700 méternyi szintkülönbséget küzdenek le - vázolta az MTI-nek a kialakításban részt vevő Forrásvíz Természetbarát Egyesület elnöke. Gálné Németh Ildikó elmondta: eddig is jelzett turistautakat és erdészeti útvonalakat kötöttek össze a természetjárók kedvéért. A kilátótúra a gyenesdiási Nagymezőről, a Festetics-kilátótól indul, majd a Berzsenyi-kilátó alatt átlép Vonyarcvashegy területére. A Hosszú-völgy mentén a Cseri-kapu érintésével emelkedik a Kitaibel Pál-kilátóhoz, s már Balatongyörök területén, Lajos-völgynél letér a Bélapi pihenőhöz. Innen a Szerelem-domb előtt először a Bél Mátyás-, majd a Batsányi-kilátó felé veszi az útját. A rövidebb túra a Szépkilátónál ér véget, a hosszabb szakasz azonban továbbvezet a Pad-kő kilátóhoz, majd Vállus területén, Büdös-kút pusztánál ér véget - részletezte a természetbarát egyesület vezetője. A környéken az 1930-as években az első turistautak kijelölésénél bábáskodó Darnay-Dornyay Béla nevét viselő emléktúra-útvonal kialakítása több mint 1,3 millió forintba került. Az útvonal kijelölése mellett jutott pénz az útszakasz megtisztítására, négy információs tábla felállítására, továbbá 12 pihenőpad és hat szemétgyűjtő edény kihelyezésére. Ez utóbbiak folyamatos ürítését és tisztán tartását a települések civil szervezetei és az erdészet vállal.

 

[LAP TETEJÉRE]

GASZTRONÓMIA

Aki a Nyugat-Balatoni térségbe látogat, mindenképp kóstolja meg zamatos ételeket, helyi specialitásokat, ismerkedjen meg a népi gasztronómia hagyományaival és gazdag ízvilágával. Vendéglátóink bőséggel kínálják különleges zalai és balatoni ételeket és nagyszerű borait. A Keszthelyi-hegység déli lankáin nagy hagyománya van a szőlőművelésnek, a környéken már a rómaiak is foglalkoztak borkészítéssel. A helyiek szakértelmének köszönhetően ma is sok itteni szőlőfajta és bor nemzetközileg is ismert és elismert, leghíresebb a Cserszegi Fűszeres. Kicsit délebbre minőségi bor készül Sármellék és Zalakaros környékén, utóbbi hely ősi fajtája a tónai. Kitűnő borokat rejtenek Zalai dombság pincéi is. Csak itt terem az ősi szőlőfajta a pintes, amiből bor is készül. A települések életében ma is üde színfolt a szüret, valamint a hozzá kapcsolódó mulatságok, felvonulások, programok.

Cserszegi fűszeres

A Hungarikumnak számító szőlőfajtát Bakonyi Károly állította elő az Irsai Olivér és a Piros Tramini keresztezésével. A fajta termésének fürtje középnagy, kúpos, gyengén vállas, közepesen tömött vagy laza és a fürtök tömege eléri az átlag 150 grammot. A bogyók húspirosak színűek és vékony héjjal rendelkeznek. A termés íze sajátosan fűszeres zamatú. A sikeres nemesítésnek köszönhetően a fajta tőkéje közepes növekedésű, jó terméshozammal, a termés cukortartalma közepes vagy jó, fagytűrés kiemelkedően jó, a betegségekre kevésbé érzékeny. A beérési mustfoka jó években 19-20. Bora illatos, jellegzetesen fűszeres zamatú, kemény karakterű. Hazánkban a Csongrádi, a Hajós-Bajai, a Kunsági, az Etyek-Budai, a Balatonfelvidéki, a Balatonmelléke borvidékeken elterjedt.

[LAP TETEJÉRE]